alkotói válság | regényírás - könyvírás

alkotói válság

A vak bölcsészek és az elefánt

Mi a művészet?

„A művészet tanít.” „A művészet önfejlesztés.” „A művészet egyfajta szertartás.” „A művészet propaganda.” „A művészet szórakoztatás.” „A művészet kísértés.” „A művészet az érdek nélküli szépség.” „A művészet a tökéletesség keresése.” „A művészet a kreatív gének játéka.”...

Ismered az indiai tanmesét? Tudod, amelyikben néhány vak, akik még sose láttak elefántot, egyszerre kezdik el tapogatni a jámbor teherhordót. Aki a lábát kapja el, az azt hiszi, hogy az elefánt olyan, mint egy oszlop. Amelyik a fülére csapott le, az egy lepedőhöz fogja hasonlítani. Amelyik az ormányát tartja a kezében, az egy kígyószerűségnek gondolja – de lesz, aki domb, és lesz, aki valami kötélfélének véli majd.

Hajtsd a fejed a víz alá!

Hogy az előző bejegyzés úszás-hasonlatánál maradjunk: nyilvánvalóan léteznie kell hatékonyabb tanulási szisztémának is, mint az Ússzál, vazze! -módszer, ez pedig a mély-vízbe dobás ellentéte, a fokról-fokra történő „úszásoktatás”.

Jó reggelt kívánok!

Most egy olyan témát fogok boncolgatni, ami első ránézésre értelmetlennek tűnik, felesleges szócséplésnek, amire kár bármennyi időt vesztegetni.

Mi a különbség az olvasói nézőpont, és az írói nézőpont között?

Hülye kérdés, nem? Mindenki tudja a választ! Az olvasó olvas, az író ír. Ennyi. Nem igaz?

könyvírás