regényírás - könyvírás

Gyorsan leszögezném, hogy az írás nem munka, hanem élvezet, és az írók nem dolgoznak, hanem hajszolják az élvezeteket.

De akárhogy is, abból élünk, hogy írunk, és az sem hátrány, ha a környezetünk azt hiszi, hogy dolgozunk. Persze, nem, de higgyék csak azt. Ez a tévhit jót tesz a nyugalmunknak.

Mikor érdemes „dolgozni”, azaz írni?

Én általában hajnali 6 felé megyek aludni, de néha 8-ig, 10-ig is ébren vagyok, és délután 14-15 óra felé kelek. Tehát többnyire éjjel írok. Nem csak azért, mert addigra minden elcsendesül, hanem mert éjszakai ember vagyok. Mindig is az voltam.

De ahány író, annyi időbeosztás.

Sokan írnak éjjel, de sokan írnak hajnalban is, vagy délelőtt. Vagy bármilyen időben.

Vannak írók, akik hajnali fél négykor kelnek, és négykor már a gép előtt ülnek és írnak. Nekik ez jött be.

A legjobb, ha mindenki kitapasztalja, hogy mikor tud a leginkább „ábrándozni”, és írni.

Mennyit kell írni naponta?

Erre sincs egységes mérce.

Van olyan forgatókönyvíró, aki havonta csak egy délelőttöt tud rászánni az írásra, mert nyolc cége és hat gyereke van, és mégis megírja a filmjeit.

Volt olyan író, aki naponta hat mondatot tudott csak megírni, mert hosszabb ideig nem tudott koncentrálni, de így is megíródtak a regényei.

Lehet keveset írni, és lehet sokat. Lehet időben mérni a „munkaidőt”, és lehet oldalszámban. Nem a mennyiség, hanem a minőség a fontos.

Én annyit írok egy nap, amíg van kedvem. Mivel szeretek írni, ez általában 8-10 óra naponta, és csak nagyon ritkán tartok szünnapot, általában soha.

Amikor kezd vészesen közel kerülni a határidő, áttérek a napi egy fejezetre. Néha ez sem elég, de a túl sok írás már a minőség rovására megy.

Ki kell tapasztalni, hogy ki mennyit tud és akar írni, hogyan a leghatékonyabb.

Mennyi idő alatt íródik meg egy regény?

Nagyon sok mindentől függ. Mekkora a terjedelme? Mennyire bonyolult? Mekkora anyaggyűjtést igényel?

Mivel a minőség a lényeg, és a mennyiség lényegtelen, csak az embertől magától függ, hogy mennyi idő alatt tudja összehozni a regényét.

Vannak, akik viszonylag rövid idő alatt jót tudnak írni, és vannak, akik több év alatt sem írnak semmi olvashatót.

Én körülbelül 1200-1500 órát fordítok egy regényre. Ennyi idő alatt készül el, ennyi ideig tart, amíg eljutok az ötlet kigondolásától a kézirat lezárásáig.

Ezekből az órákból 3-400-at fordítok az előkészületekre: az ötlet kidolgozására, a cselekményvázlatra, a szakaszolásra, az anyaggyűjtésre, a karakterek megalkotására, és a szerkezet felállítására.

Az én regényeim átlagosan 550-600 oldalasak. A cselekmény ritmusa és a stílusom adja ki ezt a terjedelmet.

Fontos, hogy egy író megismerje magát, a munkabírását, a terhelhetősége határait.

Ha egy kiadó reményt lát egy íróban, több könyvre is leszerződik vele, amelyek még nem is léteznek. Minden megírandó könyv határidőt kap, amit illik tartani. A profizmus valahol ott kezdődik, hogy az ember ismeri magát, és betartja, amit ígér.

Az első regény tehát mindenképpen nagy vízválasztó. Az írónak itt kell kitapasztalnia azt is, hogy mennyi idő alatt tud tető alá hozni egy sztorit.

A kiadónak muszáj határidőt kérnie, hogy tervezni tudjon, hogy be tudja lőni, mikor fog megjelenni az új regény, és hogy betehesse a kínálatába.

Az írónak hozzá kell tehát szoknia ahhoz, hogy tervezhető módon írjon. Hogy ez ne vezessen eszelős hajtássá, ne égesse ki, ne ölje meg a kreativitását, ne alacsonyítsa az alkotást munkává, ismernie kell magát, és tudnia kell, mit vállal.