Jogdíjak Magyarországon
Azt mondják, Magyarországon nem lehet az írásból megélni. Ez majdnem így is van. Majdnem. Meg lehet élni az írásból, nem is rosszul, de ahhoz jól kell írni, és tudni kell ezt-azt a magyar könyvbizniszről.
1997-ben kaptam először ajánlatot egy kéziratomra, méghozzá az Alexandra Kiadótól. Aztán valahogy semmi sem lett belőle, de az eset jól példázza, hogy milyen pofára esések érhetik az egyszeri, tájékozatlan magyar írót.
Mindent egy lapra tettem fel, és 1997-re már ijesztő mértékben el voltam adósodva. Az Alexandra jelezte, hogy érdekelné az egyik írásom, én pedig elkezdtem azon gondolkodni, hogy mennyit is kérjek. Tudtam, hogy két variáció van: fizetés előre, egy összegben, vagy részesedés minden egyes eladott könyv után. Az elsőt választottam, mert bajban voltam, és arra jutottam magamban, hogy 3 millió forintért hajlandó vagyok eladni az írásomat.
Kissé fájt, hogy ilyen keveset kérek, de létfontosságú volt, hogy pénzt keressek végre, és biztosra akartam menni. Felhívtam az Alexandrát, és mondtam, hogy az első verziót választom, és nem kérek részesedést az eladott példányok után. Mondták, hogy rendben. Készültem, hogy kimondom: 3 millió forintot kérek, de megelőztek, és ők mondták ki az árat.
Száznegyvenezer forint...
Igen, pontosan: 140.000 forint. Ennyit kínáltak életem munkájáért. Eléggé megsemmisítő érzés volt ülni a fotelben, fogni a telefonkagylót, és szembesülni a ténnyel, hogy hiába adják ki, amit írok, attól még nem változik meg az életem. Nem járok majd Aston-Martinnal, nem költözöm Monaco-ba, nem lesz a fotóm az újságok címlapján, nem állítanak meg az utcán autogramért.
Végül, nagy nehezen, de elfogadtam a 140 ezres ajánlatot, mert tényleg bajban voltam. Aztán soha többé nem hívtak az Alexandrából, és én sem értem el többé azt az embert, akivel beszéltem, így végül nem adták ki a könyvemet.
Ma a helyzet pontosan ugyanolyan, mint akkoriban volt, ’97-ben, azzal a különbséggel, hogy ma a pénz kevesebbet ér, mint akkor. Ma is éhbérért dolgoznak az írók. Az egyösszegű kifizetés tehát nem járható út, marad a részesedés az eladott példányok után.
De számoljunk egy kicsit!
Ha egy könyv 2.500 Ft-ba kerül az üzletben, abból körülbelül 1.250 Ft-ot kap a kiadó, vagyis nagyjából a felét. A többit elviszi a kereskedő (terjesztő + bolt). Az 1.250 Ft-ból a kiadó fizeti a nyomdaköltséget, a borítót, a tördelőt, a korrektort, az írót, a TB-t, az adót, és ebből van a haszna. Így, egy normál szerződés esetén, egy 2.500 Ft-os könyvből a szerző mintegy 40 Ft-ot kap. Bruttó 40 Ft-ot. Ebből kell majd adóznia.
Ahhoz, hogy meg tudjunk élni, évente legalább 3 millió Ft-ot kell keresnünk. Ez a minimum. Ebből fizetünk adót, és a maradékból élünk.
Ha 40 Ft-ot kapunk egy könyv után, akkor egész pontosan 75.000 db könyvünknek kell elfogynia ahhoz, hogy 3 millió forintot keressünk, és éppen hogy meg tudjunk élni. Vagyis, az ország öt legolvasottabb írói között kell lennünk.
Persze, lehetünk öntelt amatőrök vagy szerény zsenik, és hihetjük, hogy akkora sztorit írtunk, ami el fog fogyni 75 ezer példányban. De lassan a testtel! A zsenik nagyon, nagyon, nagyon kevesen vannak, és nemhogy a kiemelkedő sztorik ritkák, de még az olvashatók is. De tételezzük fel, hogy valóban megírtuk azt a regényt, aminek azután két vállra kellene fektetnie a világot. Mi történik ebben az esetben?
Hát semmi. Azért nem, mert Magyarországon a kiadók amatőrök. Mindegyik. Volt egy előző rendszer ebben az országban, aminek az volt a sajátossága, hogy nem volt piaci verseny, így pedig nem kellett érteni nagyon semmihez. Egy könyvkiadó esetében a siker a nagyobb állami támogatás volt. Emiatt a könyvkiadás nem vált szakmává, és még ma sem az.
A kiadók csak a legritkább esetben tesznek bármiféle marketinget egy-egy könyv mögé, és még a „megmarketingelt” könyvek se gyakran futnak be.
A kiadók Magyarországon évente mintegy 14 ezer könyvet adnak ki, abban bízva, hogy hátha egy-két könyvüket valahogyan felkapják majd és az sikeres lesz. Ez a stratégia. A kiadott könyvek többségével senki nem tesz semmit. Senki nem foglalkozik velük. Sem a kiadó, sem a terjesztő, sem a könyvesbolt. Senki nem próbálja meg azokat eladni.
Tehát, ahhoz, hogy minimális szinten megéljünk, mint írók, legalább 3 millió Ft-ot kell keresnünk egy év alatt. Ehhez 75 ezer darab könyvünknek kell elfogynia. Méghozzá úgy, hogy sem a kiadónk, sem a terjesztő, sem a bolt nem dolgozik majd azon, hogy a könyvünket széles körben megismerjék. Mindezt pedig még tetézi az a tény is, hogy Magyarországon minden hónapban hozzávetőlegesen 1.200 új könyv jelenik meg.
Hogyan lehet akkor megélni az írásból?
Van rá mód. De csak akkor, ha tényleg jó a sztori, és mindent a kezünkben tartunk. A kulcs a magánkiadás.
A magánkiadásnak azonban vannak költségei. Ezek a következők:
- borító – 150.000 Ft (professzionális)
- korrektúra – 20-50.000 Ft (terjedelemtől függően)
- tördelés – 20-40.000 Ft (terjedelemtől függően)
És ott van még a nyomdaköltség is. Az sok mindentől függ. Oldalak száma, könyvméret, papírminőség, borítóminőség, példányszám. A keményfedél nagyon megdrágítja.
Az előkészületek (borító, korrektúra, tördelés) és a nyomdaköltség együttesen 500.000 Ft alatt tartható, és az eredmény 1.000-1.500-2.000 darab, jó minőségű könyv. Ezeket pedig el lehet adni 2.500-3.000 Ft közötti áron.
Magánkiadásnál könnyen kereshetünk 1.000 Ft-ot minden egyes könyvön. Így elég, ha egy év alatt eladunk 3 ezer darab könyvet. Ez lehetséges, nem?
De még a befektetést is megspórolhatjuk, ha előrendelést adunk a könyvre, és nagyon sokat dolgozunk.
Tehát, fájdalom, de Magyarországon a magánkiadás és az internetes terjesztés az út. Ez a módja annak, hogy meg tudjunk élni az írásból.
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
- 2992 olvasás
Téveszmék a könyv- és regényírásról
Mik azok a hazugságok, tévedések és kóros elképzelések, amik megakadályozhatnak abban, hogy írj? Honnan tudhatod, hogy tehetséges vagy-e? Hova tűnik az ihlet? Mi lehet az oka annak, hogy csak halogatod az írást?
Iratkozz fel a Téveszmék a könyv- és regényírásról című ingyenes e-mail tanfolyamra és megtudod!
A feliratkozáshoz csak ezeket az adatokat kell megadnod:
Adatvédelem: Én is utálom a spamet! Személyes adataidat bizalmasan kezelem, és azokat senkinek nem adom ki. Az ingyenes tanfolyamról bármikor leiratkozhatsz.
Címkék
Friss hozzászólások
- kiadók
1 nap 12 óra - Kiadók és kiadás, nos, erről meg van a véleményem.
1 hét 2 nap - Mi az az író?
1 hét 2 nap - Idő
6 hét 4 nap - Indok vagy nem indok
7 hét 5 óra - Én gyerekkoromban is sokat
16 hét 1 nap - Ez jó, tetszik. Én még nem
16 hét 1 nap - Indok az írásra
16 hét 1 nap - Gyűjtögetés, házi feladat
19 hét 3 nap - Szűrők...
19 hét 3 nap
Kiadók és kiadás, nos, erről meg van a véleményem.
Igaz én egy kicsit túllőttem a célon, és a regényem, kicsit hosszúra sikerült, számítógépen mintegy 354 oldal lett 11 betűmérettel, Times New Románnal. Ezt a kéziratot elküldtem egy mindenütt magát hirdető kiadónak, akik hamarosan küldtek egy levelet, melyben még adatokat kértek, hogy az első átnézésre, igen tetszik nekik a kézirat, és hajlandók kiadni, hamarosan kapni fogok egy szerződést. Meg is kaptam a szerződést. A fellegekben jártam, hisz egy kiadó hajlandó megjeleníteni a művemet. Mivel én valami álomvilágban éltem, és úgy gondoltam a kiadókra, mint ahogy azt a filmekben látja az ember. Azaz megveszik a könyved, kiadják, fizetnek, és ha sikeres, akkor csak kérik a folytatást, illetve az újabb és újabb könyveket.
Hát nem így van, rögtön jött a menny után a pokol: a piszkos anyagiak.
Mint kiderült, a könyvem tördelés után két kötetben kb. 500 – 500 oldalon jelenne meg, a legegyszerűbb módon, azaz legkisebb méret, puhaborítás, stb.
A könyv bolti ára az első kötet 5.030,- Ft a második pedig 4.290,- Ft.
S hogy nekem mindez mennyibe került volna, az első kötetre, 737.800,- Ft, a másodikra pedig 468.994,- Ft lenne Áfa-nélkül.
Kiszámoltam, ha minden úgy lenne, ahogy én azt a könyvemmel megálmodtam, azaz kemény borítóval, nagyobb méretben, akkor mindez nekem a két kötetre, Áfa nélkül, 2.193.500,- Ft-ba kerülne. Az olvasóknak pedig a két kötetnek együtt, kb. 12.000,- Ft lenne az ára.
Persze a könyv eladásából, profitálnék. 10.000 példánynál mintegy 13.413.333,- Ft-ot kapnék, persze ebből még adóznom is nekem kellene.
Természetesen lehet kevesebb példányban, olcsóban, pl. annyiban amennyiben valóban elkelne a könyv, de hát ezt honnan tudnám, hogy mennyire lesz kelendő. Ezek tehát a mocskos anyagiak.
Én állom az egész kiadást, és még akkor a könyvből is leveszik a pénzüket. Valamint lemondok minden további jogról, illetve átengedem a kiadónak a jogokat, kezdve a e-booktól, a megfilmesítésig.
Persze ezért lett volna reklám, lett volna külföldi, elsősorban német nyelvterületen történő terjesztés könyvkiállítás, stb.
Tehát kaptam egy szerződést, melytől az első pillanatban még boldog voltam a másodikban pedig keserű. Ezek valós adatok, mivel a szerződést eltettem, és arról másoltam be őket.
Aztán elgondolkoztam kinek is szólnak ezek a feltételek. És rájöttem, csak körül kell nézni a könyvesbolti polcokon, ott állnak a most éppen „celebeknek” nevezett emberek könyvei. Vagy pl. ott vannak az egyetemi tanárok, akik kiadatják a könyveiket, majd kötelezővé teszik őket a tanulóinak, tehát van egy bizonyos vevőkörük, akikre számíthatnak. Remek mellékjövedelem. Valamint a külföldön már befutott bestsellerek. A kiadók semmit sem tesznek kockára, nem rizikóznak, fizess, és ha buksz, akkor csak te buksz, nekik szerintem nincs is veszteségük rajta.
És hogy így mi lesz a kortárs magyar irodalommal? Ez nem a kiadók gondja. Nos, ott maradnak a számítógépek memóriájában, vagy ott van a pár darabos kiadás, mely megfizethető és a könyved remek ajándék barátoknak, rokonoknak. Ja és esetleg volt egy pár jó heted, míg reménykedtél, hogy író leszel, és a könyved ott lesz majd a boltok polcain.
kiadók
Kedves Saci!
Bevallom, ha olyan szerződést kapnék, mint Te, a szerződés elolvasása után is a fellegekben járnék. :)
Ám én még nem tartok itt. Újságíróként sok-sok cikket írtam már, most elkezdtem egy regényt, ami egy picit más kategória. A munka közepén tartok, van még dolgom bőven. :)
Más fórumon is olvastam a kiadók hasonló viselkedéséről. Azt gondolom, az irodalom értékének a szemszögéből ez káros - hiszen csak azoknak a műve jelenhet meg, akiknek pénzük van, a szegény zseniké pedig ismeretlen marad. De ez nem a kiadók hibája. Sajnos hasznot kell termelniük a tulajdonos számára - ez pedig a kapitalizmus hibája.
Talán üdvözítő lenne egy non-profit kiadó létrehozása, mely tapasztalatot, szaktudást és biztos hátteret adna a kiadáshoz, a művek bevételét pedig nagy részben továbbítaná a műveket elkészítő íróknak.
De hogyan lehetne ezt megvalósítani? Talán sehogy. Így nem sok választásunk marad ha kiadhatóvá válik a munkánk: vagy fejet hajtunk a kiadók előtt, vagy a gépen tartjuk a regényt. Saját gépünkön, néha bele-beleolvasva...
Közérdekű információ minden írójelöltnek!!!
Remélem, maradhat az infó.
Egy kollégánk létrehozott egy adatbázist, amely kezdő írók honlapjainak népszerűsítésében segíthet. http://artlinkcenter.freewb.hu/
Jogdíjak Magyarországon
Tulajdonképpen hozzászólásomnak nem sok köze van a jogdíjakhoz Magyarországon. Egy kezdő, de talán tehetséges amatőr írónak csak ritkán adatik meg, hogy elegendő kezdő tőkével rendelkezzen ahhoz hogy magánkiadásban adja ki a művét, illetve az hogy a könyvkiadók lehetetlen feltételeinek eleget tudjon tenni. Talán pályázatok útján lehetne egyengetni leendő íróink irodalmi jövőjét. Tudom persze azt is, hogy a pályázatokon (azok többségén) még a megjelenésük előtt a bennfentesek már ismerik a végeredményt is,- sógor, koma, jó barát alapon ismét csak a már névvel, vagy politikai háttérrel rendelkező író lesz a befutó. Mindennek ellenére azt hiszem, hogy a nagy könyvkiadók a saját érdekükben is pályáztathatnának rendszeresen. A tárgyilagos elbírálás így nekik is érdekükben állna, mert biztosítaná a jövőbeni profitot is. Az állami, és alapítványi pályázatok pedig szintén pozitív hatással lehetnének úgy a novellaírásra, versírásra, mint a regényírásra is. Az olvasónak pedig a több száz regény közül sokkal könnyebb lenne választania úgy hogy az x regény első díjas volt itt és itt...
Magánkiadásról első kézből
Úgy látom, mindenki csak érdeklődik, de ha így van, akkor talán helyesebb lenne valós adatokat megnézni. Magánkiadásban jelenik meg a könyvem nemsokára, tehát van némi rálátásom az ügyre.
A borító, még professzionális munka esetében is 15-20 ezerből megvan. Jó hír, hogy a legtöbb magánkiadó ezt megcsinálja helyettünk. Helyettem is, méghozzá profi grafikus profi grafikával, kívánság szerint, egy javítási lehetőséggel.
(Már láttam a végeredményt, és nagyon meg vagyok elégedve.)
Korrektúra és tördelés - ezek igen költséges dolgok, itt nagyjából helyesek a cikk adatai.
A nyomdaköltség a legnagyobb tétel, ez ezer példányra magában is jóval több, mint fél milla! Inkább egy, sőt nagy átlagban minimum 1200 Ft/kötetre szokott kijönni, plusz a fentiek. Természetesen, csak ha egyszerre rendeled meg, viszont aki könyvesboltban meg akar jelenni, annak legalább az 5-600 példány kötelező!
Magánkiadóknál általában létezik ún. POD kiadás. Itt egy kisebb összeget (70 ezertől felfelé, terjedelemtől függően) kell letenni az előkészítő munkálatokra: tördelés, borító, viszont nem tartalmaz minden munkálatot! Az én kiadóm pl. nem vállal korrektúrát, viszont ha nyomdakész anyagot kapnak, szinte jelképes lesz az összeg. A kis összegért cserébe addig nyomják a könyvet, amíg igény van rá.
Eddig mind nagyon szép és jó, csakhogy a magánkiadásnak van egy hatalmas hátulütője, és ez a marketing. Mielőtt belevágnátok, írjátok össze, hol, és milyen reklámozási lehetőségetek van, illetve mennyi reklámot tudtok kifizetni. Az se mindegy, hol reklámoztok, valamint mennyire vagytok ismerten a neten (ha már ott szeretnétek eladni a könyvet), mekkora olvasótábort szedtetek össze idáig, esetleg vállaljátok-e a házalást a könyvvel, végső megoldásként.
Előrendelés... nekem több ezres olvasótáborral nem sikerült előrendelést felvennem. A tanulságot szerintem vonja le mindenki saját maga.
Külföldi megjelentetés
Egy külföldi megjelentetésről szóló cikk engem is érdekelne. Sok mindent hallottam pl.: amerikai megjelentetésekről, és nem elég tiszta a kép. Állítólag könnyebb dolguk van az ottani íróknak, és jobbak a lehetőségek is.
Külföldi piac
Érdekelne egy cikk arról, hogy mi van abban az esetben, ha lefordíttatjuk a művünket angolra és hogy mégis mennyibe kerül ez... Továbbá van egy olyan érzésem hogy a Magyarországról kijutó művek többet hoznak a konyhára, mert szélesebb réteg felé nyílik ki az út. Tévedek? Ha úgy érezzük jó a könyvünk, miért Magyarországon próbáljuk a legtöbb hasznot kihozni belőle, ha itt ilyen rossz a helyzet?
Cikk rendel...
A világ legnagyobb könyvkiadói
3000 példány egy évben? Ki
3000 példány egy évben?
Ki fogja megvenni? Ugyan már...
Marketing
Marketing és munka kérdése, kedves gaz! Ha online terjesztésben gondolkodunk, akkor gyakorlatilag egy weboldal kell, hozzáértés és sok munka. Jó weboldal, jó kulcsszavak, megfelelő fórumokon, blogokban, oldalakon feltenni a linket. Sok nagy siker van, ami nincs boltokban. Talán nem a legszebb a példa, de Lagzi Lajcsi is ezt csinálta: kb. 150 ezer példányban adta el a kazettáit, és még egy lemeze sem volt. Kivitte vásárokra, búcsúkba, ahová lehetett. És mivel ő adta el, többet keresett vele, mintha egy cég betette volna a lemezboltba.
Idő
No, igen, de én író vagyok, nem marketing szakember. Írni szeretnék, és nem könyveket reklámozni. Ráadásul az megint plusz pénz. Nem vállalkozást akarok indítani.
Tudnál példát mondani linkel együtt?
Lagzi Lajos nem jó példa: manapság másképpen működnek a dolgok, hiszen itt az internet, az ingyenes letöltés. Lajos ma már ugyanezt nem tudja megtenni.
Manapság ezerszámra jönnek ki az új címek, ergo rengeteg pénz és energia kell, hogy kellően figyelemfelkeltő marketinget tudjon kiépíteni az ember. Ismeretlen író könyvét, amit csak neten lehet rendelni... hát nem tudom.
Netes terjesztés
Gaz, az egyik példa az Ezvan Kiadó, amelynek könyveit neten terjesztik. Illetve néha lehet kapni rendezvényeken, de nem mentek be a bolti hálózatba. Az kiadó egyik munkatársától tudom, hogy a könyveik átlagosan 5000 példányban fogynak el. És én nyomát sem látom a netes kampányaiknak.
Net
A marketing nem az író dolga. Az egy külön szakma. Inkébb keresni kell marketingszakembert, aki megbízható és tényleg ért is hozzá. Lagzi Lajos kazettán árulta az anyagát, és én sem e-bookra gondoltam, ahogyan a cikk sem. Hiszen van olyan tétel benne, hogy "nyomdaköltség". Netes reklámozás, ott megrendelik és kiviszik.
Keresek linket, gaz.
Ez érdekes egy cikk volt.
Ez érdekes egy cikk volt. Eddig nem voltak konkrét adataim minderről.
Mondjuk abban biztos vagyok, hogy Lőrincz L. László elég szépen megél a magyar könyvbizniszből. :-)
Nem gondoltam volna, hogy
Nem gondoltam volna, hogy ilyen adatok vannak... ha az embernek van egy másodállása az író mellett, akkor írni nem lesz ideje, ha pedig csak ír, éhen fog halni... ez így lehetetlen.
Éhhalál
Tika, senki nem mondta, hogy könnyű. De megéri az erőfeszítést, szerintem. Nekem mindenképpen, mert nem tudom, mi más akarnék lenni, mint író. Valószínűleg mindenki "másodállásként" kezdte az írást.