regényírás - könyvírás

Könnyű érzelmileg tönkremenni és szakmailag kiégni, ha nem vagyunk tisztában néhány dologgal, ami sikeressé vagy sikertelenné tehet minket. Az írók, mint a művészek általában, hiúak és túlérzékenyek. Elég egy apró félreértés, és kisiklik az életük.

Tudom, mert átéltem.

Az egyik legfontosabb tudnivaló az írói pályával kapcsolatban, az, hogy mi az írói siker? Elsőre ez egy értelmetlen kérdésnek tűnik, mert olyan könnyű rávágni, hogy a példányszám a siker mutatója.

Gyorsan leszögezném, hogy az írás nem munka, hanem élvezet, és az írók nem dolgoznak, hanem hajszolják az élvezeteket.

De akárhogy is, abból élünk, hogy írunk, és az sem hátrány, ha a környezetünk azt hiszi, hogy dolgozunk. Persze, nem, de higgyék csak azt. Ez a tévhit jót tesz a nyugalmunknak.

Még 2000-ben, röviddel az első regényem megjelenése után, a kiadóm elindult, hogy feltérképezze az Egyesült Államok kiadói rendszerét. A munka 2001-ig eltartott, de végre betekintést nyerhettünk a világ legnagyobb és legsikeresebb könyvkiadóinak működésébe. A kutatás a következő adatokat hozta felszínre:

Az Egyesült Államokban mintegy 10,6 millióan próbálkoznak regényírással.

A próbálkozók 1 százaléka sem jut el odáig életében, hogy kiadják egyetlen regényét.

Az egyik íróműhely végén arról beszélgettünk, hogy mi lesz a regény jövője. Eléggé pesszimista volt a légkör.

Az emberek egyre kevésbé olvasnak, a regény elavult műfaj, mindent kitölt a tévé, a számítógép, az internet, a mozi és a videojáték. Ezeket az érveket szokták felemlegetni a médiában, és ezen a bizonyos műhelyen is előkerültek.

De ez csak látszat. A jelek egészen mást mutatnak. Egész pontosan azt, hogy a regény új reneszánsza közeleg.

Hogy mire is alapozom mindezt?

Nyilván, ahány ember, annyi válasz. Én csak azt tudom elmondani, hogy én miért lettem az.

Nos, röviden: bosszúból.

1980-ban voltam tíz éves, és akkoriban Jean-Paul Belmondo volt a kedvenc színészem. Ha az ő filmjét vetítették, mindig ott kuporogtam a tévé előtt. Szerettem, hogy olyan őrülten vezeti a kocsikat, hogy összeveri az embereket, és hogy beszól mindenkinek. Tízévesen ennél több elvárásom nem volt.

Belmondo egyik filmje azzal ért véget, hogy lelőtték. Rutinos tévénézőként arra gondoltam, hogy mindjárt jön a mentő, vagy mindjárt magához tér a kórházban, vagy golyóálló mellény van rajta, vagy csak képzelte, esetleg álmodta az egészet.

De nem. Tényleg meghalt. Így lett vége a filmnek.

Azt mondják, Magyarországon nem lehet az írásból megélni. Ez majdnem így is van. Majdnem. Meg lehet élni az írásból, nem is rosszul, de ahhoz jól kell írni, és tudni kell ezt-azt a magyar könyvbizniszről.

1997-ben kaptam először ajánlatot egy kéziratomra, méghozzá az Alexandra Kiadótól. Aztán valahogy semmi sem lett belőle, de az eset jól példázza, hogy milyen pofára esések érhetik az egyszeri, tájékozatlan magyar írót.

Istenem! ― kaphat a fejéhez valaki a cím olvastán, és joggal, mert az entomológia azt jelenti, hogy rovartan, és vajon mi a fene köze van annak a művészethez?

A cím szellemes utalás akar lenni a könyvmolyokra, akik élet helyett csak könyveket lapozgatnak; elolvasnak száz könyvet, és írnak belőlük egy százegyediket; kivonulnak az életből, be egy elefántcsonttoronyba, nehogy bármi is megzavarja a nyugalmukat, amely véleményük szerint elengedhetetlen ahhoz, hogy párttalanok legyenek és tisztán lássák írásuk tárgyát.

De vajon mennyire megalapozott abban bízni, hogy az olvasók végtelenül megbocsátók az írók tévedéseivel szemben?

Néhány évtizeddel ezelőtt még parázs viták folytak arról, hogy vajon a science-fiction, a krimi és a horror irodalomnak tekinthetők-e egyáltalán. Idővel ezek a viták elhaltak, de néha még mindig felhangzanak olyan kérdések, hogy például a Föld legolvasottabb írói vajon írónak nevezhetők-e?

Még ma is sokakban él az elképzelés, hogy az irodalom egy és oszthatatlan, és mindössze a minőség kategorizálja a könyveket. A csúcson a szépirodalom áll, az Igazi Regény, alatta meg az alacsonyabb minőségű művek, melyeket neveznek ponyvának, lektűrnek, vagy bestseller irodalomnak.

Ezek azonban nem minőségi kategóriák, és az irodalomnak nem egy, hanem két fajtája van, mint ahogyan az íróknak is. A másfajta lelki beállítottságú írók pedig másfajta regényeket alkottak meg.

Az oldal témái lesznek:

• hogyan írj regényt / novellát / könyvet?
• a novella- és a regényírás alapjai
• hogyan lesz valaki novellaíró, regényíró?
• a "könyvírás", mint hobbi
• írástanulás, írástanítás, írótanfolyam és íróiskola Magyarországon
• író akadémia vagy íróműhely vagy otthon tanulás?
• általában a szövegírásról
• az írás folyamata
• a kreatív írás
• dramaturgia